A mai napon Laci barátommal összeültünk egy komolyabb téma megfotózása miatt, amiben egyikünknek sincs jártassága, és megnézzük, hogy vajon mi is sül ki belőle? 

Első gondolatunk a fények mennyisége, és megfelelő fényterelők, szűkítők vannak-e? Erre a válasz könnyű volt. Igen is és nem is. Vakukból nincs hiány, de fényformálókból már inkább, így tudtuk, hogy egy kis DIY-t is be kell vetni a jó ügy érdekében.

Első utunk egy pékségbe vezetett, másodiknak pedig egy nagyobb üzletláncot kerestünk fel, ahol felvásároltuk a hiányzó szükséges ételeket, és ami még fontos, innen szereztünk kartonokat az előbb említett origamihoz.

Laci szakértelme fontos volt, hogy pontosan miket is vegyünk  a megfelelő pezsgő mellé, és mi legyen az összeállítás. Miután visszaértünk, hamar bele is vágott (szó szerint) a közepébe, és nekiállt aprítani, szeletelni, tépni, törni, bontani… és kezdett a koncepció kialakulni.

Az ételfotózásnál tudni kell, hogy sokszor trükköket kell bevetni egy-egy látvány, vagy cél elérése érdekében. Ez nálunk se volt másképp… Gyerek pezsgő rendes helyett, mesterséges rásegítés a megfelelő pezsgésre, kimért mennyiségű pezsgő az öntéskor… emiatt több kiegészítő is előkerült ami fontos lehet.

A kompozíció és a mit és hogy, szinte gyerekjátéknak tűnik ahhoz képest, ami utána jött. A VILÁGÍTÁS. Minden elismerésem eme szakma képviselőinek, mert bárki bármit hisz, nagyon nehéz téma. Kitalálni  mit szeretnénk, utána egyenként felépíteni, minden apróságra, árnyékra, élfényre odafigyelni, tükröződések, becsillanások, fény forma stb… Ezek miatt is kezdtünk el fényformálókat készíteni. Négerelés, szűkítők, stripbox… Mikor az ember azt hiszi, hogy már jó, rájön, hogy még itt sötét, ott nem szép a fény, amott nem eredeti a színe…

Egy szó mint száz, rengeteget tanultunk ebből a napból, és mindenképp fogjuk folytatni. Nagyon sok energia, kitartás, türelem és gyakorlás kell hozzá. Nem adjuk fel. Most pedig jöjjön 1-1 kép Lacitól és tőlem:

Fotó: Kupi László
http://laszlokupi.com

Fotó: Enyedi Attila